Magyarorsz�gon a Mennyb�l az angyal, a hal�szl�, a k�poszta, a bejgli d�vik, Lengyelorsz�gban 12 fog�st esznek v�gig, a�g�r�g�k 12 napig egyfolyt�ban��nnepelnek,�Amerik�ban viszont egy pap Legyen �n is milliomos!-t j�tszott az �jf�li mis�n a h�vekkel. A Mikul�s egyetlen �jszaka alatt r�nszarvas sz�nozza k�rbe a vil�got, mi ezt most megpr�b�ljuk 10 perc alatt, igaz, a teljess�g ig�nye n�lk�l. Kar�csonyi k�rk�p, szok�sokkal, men�kkel.

� A franci�k sz�ma a 13 Franciaorsz�gban m�g sok csal�dban d�vik a "tizenh�rom kar�csonyi desszert" szok�sa, az utols� vacsora tizenh�rom r�sztvev�j�re eml�keztetve. Ebben mazsola, birsalmasajt, marcip�n, nug�t, kand�rozott citrom, di�- �s mogyor�b�l, k�rte, aszalt szilva, f�ge, mandula �s datolya tal�lhat�. Egy m�sik finom francia s�ti, a "kar�csonyi fat�rzs". N�metorsz�gban is sokat v�ltozott a kar�csony az �vsz�zadok alatt, de alm�t, di�t �s mandul�t m�g ma is eszenk. Az alma ugyanis a "tud�s f�j�t" id�zi, a di� �s a mandula pedig - a maga kem�ny, nehezen felt�rhet� h�j�val - az �let neh�zs�geit, amelyeket, ki-ki, rem�lhet�leg, sikeresen fog legy�zni �s megoldani. Az olaszok pan papat�val koron�zz�k a kar�csonyi vacsor�t - b�r ez hagyom�nyosan �j�vi s�ti. A kisebbfajta zseml�nek l�tsz� t�rgy val�j�ban di�b�lb�l, mogyor�b�l, mandul�b�l, m�zb�l �s egy�b f�ldi j�kb�l k�sz�lt csokol�d�s s�tem�ny. B�rmilyen furcsa, de a kar�csony �nnepe �regebb, mint a J�zuska: a�magyar kar�csony sz� ugyanis - ahogy ezt a nyelvt�rt�neti kutat�sok is�kimutatt�k -�nem a latin incarnatio, vagyis megtestes�l�s sz�b�l sz�rmazik, hanem a szl�v kracsunb�l, ami a t�li napfordul�t jel�li. J�zus sz�let�s�t egy�bk�nt, egy vall�st�rt�neti magyar�zat szerint, az�rt tett�k december 25-re, hogy kiszor�tsanak ezzel egy pog�ny fieszt�t: a�R�mai Birodalomban ugyanis a Napistent �nnepelt�k e napon, a t�li napfordul� ut�n. De, hogy bonyol�tsuk a dolgot, eleinte az �segyh�z sem J�zus sz�let�snapj�t tartotta fontosnak meg�nnepelni, ink�bb a megkeresztelked�s�t l�tta jelent�snek, hiszen ekkor jelent meg el�sz�r n�pe el�tt, s ekkor hiteles�tette �t �s k�ldet�s�t a mennyei sz�zat. �gy a legr�gibb kereszt�ny �nnep - h�sv�t ut�n - a v�zkereszt lett janu�r 6-�n. Csoda ezek ut�n, hogy szinte ah�ny orsz�g, annyif�le kar�csonyi szok�s d�vik? Lengyelorsz�g: csillagf�ny �s lakoma M�g Eur�p�b�l sem kell kimozdulni ahhoz, hogy - magyar szemmel - k�l�nleges szok�sokat tal�ljunk. Lengyelorsz�gban p�ld�ul december 24-�n este nem a f�t vagy a tv-t lesik a csal�dok, hanem a csillagos eget: azon versengenek, hogy ki pillantja meg az els��csillagot, mert csak ekkor kezd�dhet el�hivatalosan az �nnep. A lengyelekn�l a 12-es sz�mnak k�l�nleges jelent�s�ge van kar�csonykor: a lengyel h�ziasszony 12-f�le �telt k�sz�t az �nnepl�shez, s�t, a kar�csonyi komp�tot is 12-f�le gy�m�lcsb�l kompon�lja - teszi mindezt J�zus 12 apostol�nak eml�k�re. A katolikus hagyom�nyok egy�bk�nt nagyon er�sek ebben az orsz�gban: ennek szellem�ben szenteste a paszterk�ig, azaz az �jf�li mis�ig a legt�bb lengyel b�jt�l, nem iszik alkoholt �s nem eszik h�st. A vacsor�t ima nyitja meg, ezut�n a csal�df� osty�t oszt sz�t a csal�dtagok k�z�tt, amit �gy esznek meg, hogy mindenki a mellette �l� csal�dtag osty�j�b�l�t�r egy kis darabot, mik�zben cser�ben j�k�v�ns�gaival halmozza el. Az egyh�z dikt�lta szertart�sok mellett a n�pi hagyom�nyok, a babon�k is�v�gan meg�lnek: a kar�csonyi asztaln�l p�ros sz�m� embernek kell �lnie, ha ez nem teljes�l, akkor valaki szerencs�tlen lesz k�z�l�k. A lengyelek is esznek hallevest, aminek m�gikus er�t tulajdon�tanak, de a legn�pszer�bb tradicion�lis fog�s a c�klaleves. Van a men�ben m�g m�kos kal�cs, s�s �s �des keltt�szt�b�l k�sz�lt falatk�k, a pirogok, k�l�nf�le halak �s hideg t�lt�tt toj�s. Ha befejezt�k az �tkez�st, eg�szen addig �lve maradnak, am�g a h�zigazda nem jelez, mert ha nem egyszerre �llnak fel, a babona szerint a legf�rg�bb csal�dtagra hal�l v�r a k�vetkez� �vben. G�r�gorsz�g: �nnep,�12 napon �t A tizenkettes sz�m a g�r�g�kn�l is nagy hagyom�nnyal b�r, de �k nem apr�zz�k el tizenk�t fog�ssal az �nnepet: ink�bb 12 napig �nnepelnek. A december 25-t�l janu�r 6-ig tart� �nnepi id�szakot, azaz a kar�csonyt�l, szilveszteren �t v�zkeresztig tart� �nnepsorozatot�dodekameronnak, azaz 12 napnak nevezik. A legfontosabb, hogy ez alatt a 12 nap alatt mindig �gjen a t�z: a g�r�g�k ugyanis �gy tartj�k, hogy a F�ld m�ly�n gonosz man�k, kalikandzaroszok �lnek, akik��v k�zben a F�ldet tart� fa t�rzs�t f�r�szelik, de kar�csonykor el�b�jnak, �s t�rnek-z�znak, eleszik az emberek el�l az ennival�t - a t�zt�l viszont nagyon f�lnek, ez�rt a h�zi t�zhelyben a l�ngnak mindig �gnie kell -�amit manaps�g m�r m�csessel helyettes�tnek -, v�zkeresztkor azt�n a pap �ltal megszentelt v�z b�v�s ereje vissza�zi �ket a F�ld gyomr�ba. Term�szetesen a g�r�g�k n�pszok�sai is - sok m�s n�p�hez hasonl�an - arra szolg�lnak, hogy az elj�vend� �vre b� term�st, eg�szs�get, gazdags�got hozzanak a csal�doknak. Ez�rt a man�k el�z�s�re szolg�l� t�z hamuj�t a f�ldekre sz�rj�k, hogy term�kenny� tegye a talajt. A g�r�g�kn�l a szerencs�t hoz� b�v�s gy�m�lcs a gr�n�talma, mely a j�l�tet szimboliz�lja, de ilyenkor k�l�nleges, szerencsehoz� kenyeret, vaszilopit�t is s�tnek, amelybe f�mp�nzt rejtenek, s aki ezt megtal�lja, m�zlista lesz eg�sz �vben. A kenyeret sz�pen fel is d�sz�tik - Kr�t�n m�g keny�rh�mz� asszonyok is vannak, akik t�szt�b�l cifra rajzokat kanyar�tanak a keny�rre. Szok�s a kenyeret felszeletelni �gy, hogy minden csal�dtagnak jusson egy szelet bel�le, �s ezt az asztaln�l �lve, k�z�sen elfogyasztani. A g�r�g�k kar�csony reggel�n a fiatal l�nyokat k�ldik a patakhoz v�z�rt, amib�l az az eg�sz csal�d iszik, hogy eg�szs�gesek legyenek. N�h�ny helyen igyekeznek a forr�st megvesztegetni, vagyis ink�bb megetetni, azaz �teleket tesznek a partj�ra. A g�r�g�kn�l fontos, hogy kar�csonykor az eg�sz csal�d, de m�g a h�zi�llatok is j�llakjanak, hogy ne �hezzenek a k�vetkez� �vben. Szok�s m�g a kalanda, ennek jegy�ben �nekesek j�rnak h�zr�l h�zra, eg�szs�get, szerencs�t k�v�nnak a h�ziaknak, cser�be sonk�t, vajat, bort kapnak.

�

Fagy�ngy - ez alatt szabad a cs�k Kar�csonyfa a norv�gokt�l Szabolcs viszonylag k�zelr�l ismeri az angol kar�csonyt, b�r amikor Londonban t�lt�tte az �nnepet, ink�bb magyar m�dra, a bar�taival �nnepelt. De az�rt � is megtapasztalta a kar�csonyi hangulatot, a feld�sz�tett h�zakat, utc�kat, tereket, a f�ny�rban �sz� Harrods �ruh�z kirakat�t �s a Trafalgar Square-en fel�ll�tott hatalmas, d�szes feny�f�t, amely hagyom�nyosan a norv�g n�p aj�nd�ka a briteknek, II. vil�gh�bor�s seg�ts�g�k�rt. Az �nnep elmaradhatatlan esem�nye m�g a kir�lyn� hagyom�nyos kar�csonyi telev�zi�s besz�de, amely az angolok szerint el�g unalmas, m�gis mindenki megn�zi. "A legfurcs�bb a sz�momra kar�csony m�snapja, a "Boxing Day" volt. R�gebben ilyenkor hagyom�nyosan a szem�lyzetet aj�nd�kozt�k meg, a n�v is arra utal, hogy ezen a napon nyitott�k fel a templomi perselyt, �s a tartalm�t sz�tosztott�k a szeg�nyek k�z�tt. Mostanra azonban azt lett a trad�ci�, hogy am�g a n�k otthon s�tnek-f�znek, a f�rfiak felkerekednek, �s elmennek a focimeccsre, amit kifejezetten december 26-ra id�z�tenek." Szabad a cs�k A fagy�ngy hagyom�ny�t nem az �lelmes vir�g�rusok tal�lt�k ki, a szok�s az �germ�n mitol�gi�ba vezethet� vissza. Egy skandin�v legenda szerint amikor Friggnek, a h�zass�g istenn�j�nek �s Odennak, minden istenek atyj�nak gyermeke sz�letett, megj�solt�k, hogy valaki majd megpr�b�l az az ifj� Balder �let�re t�rni. Frigg ez�rt minden �l�l�nnyel meg�g�rtette, hogy nem b�ntj�k gyermek�t. Csakhogy a fagy�ngyr�l megfeledkezett. A gonosz Loke r�j�tt a hib�ra, s maga mell� �ll�totta a n�v�nyt. �gy t�rt�nt, hogy Baldert egy fagy�ngyb�l k�sz�lt d�rda sebezte hal�lra, ez�rt az istenek megengedt�k Friggnek, hogy azt tegyen a fagy�nggyel, amit szeretne. De Frigg j�s�gos isten volt, �s azt k�v�nta, hogy a fagy�ngy t�bb� ne �rthasson senkinek; aki al� �ll, kapjon lehet�s�get a szeretetre �s a megbocs�t�sra. Anglia: marhapuding �s focimeccs Angli�ban eg�szen m�shogy kezd�dik az �nnep: nincs p�ld�ul szenteste.�24-�n m�g szorgalmasan dolgoznak, esetleg c�ges bulin k�sz�ntik egym�st a britek. Az angolokn�l nincs nagy hagyom�nya az �jf�li mis�nek sem, az �nnep 25-�n kezd�dik, ekkor mennek templomba, ekkor kezdik az �nnepl�st. Az angol gyerekeknek ilyesform�n eg�szen 25-�n reggelig kell v�rni az aj�nd�kra, amit - �s itt egy �jabb k�l�nbs�g -�a Mikul�s, vagyis�Santa Claus vagy Father Christmas rejt az el�z� este a kandall�p�rk�nyra vagy ablakkilincsre�kil�gatott, hossz�, piros harisny�kba. A szigetorsz�gban a gyerk�c�k �gy tudj�k, hogy Mikul�s kar�csony �jjel�n a k�m�nyen �t a kandall�ba ereszkedik, �gy t�lti meg a zoknikat aj�nd�kokkal. Az angol Mikul�s egy�bk�nt kicsit r�szeges, az eredeti�hagyom�ny szerint a gyerekek egy poh�r konyakot �s h�sos pit�t k�sz�tenek ki neki, a r�nszarvasnak pedig r�p�t �s egy t�l vizet. Az angolok a hagyom�nyos kar�csonyi eb�det is 25-�n, vagyis a Christmas Dayen t�lalj�k, ami�rendszerint valamilyen�s�lt, t�lt�tt sz�rnyas, s�lt krumplival, kelbimb�val k�r�tve.� Elmaradhatatlan kell�ke az �nnepnek a�kar�csonyi puding, amit brandyvel flamb�roznak. A pudingba ker�l�, alkoholba �ztatott gy�m�lcs�ket m�r h�napokkal kar�csony el�tt elk�sz�tik, �s �gy �rlelik. A kar�csonyi pudingr�l a hagyom�ny azt tartja, hogy "ah�nyszor valaki a kar�csonyi pudingb�l eszik, annyi boldog napja lesz majd az elk�vetkez� esztend�ben". �gyhogy az angolok igyekeznek degeszre t�mni magukat ezzel az �dess�ggel, amit az �vsz�zados szok�soknak megfelel�en marhafaggy�b�l, m�gpedig �k�rvese faggy�j�b�l kell elk�sz�teni. B�r az �tlet el�g bizarrnak t�nik, a v�geredm�ny meglep�en finom, r�ad�sul itt a puding rejti a szerencsehoz� aj�nd�kot. A filmekb�l m�r j�l ismert szok�s fagy�ngy�t akasztani az ajt� f�l�, ez alatt k�telez� cs�kol�zni - nem csak�a p�roknak, hanem b�rkinek, aki egy ellenkez� nem�vel �sszeakad a fagy�ngy alatt. Skandin�via�- gl�gg, sm�rgasbord A finn sz�l�k m�r december 23-�n elkezdik az �nnepi k�sz�l�d�st: amikor a h�z elcsendesedik, kitakar�tj�k a lak�st, �s elk�sz�tik a kar�csonyi �teleket. 24-�n reggel fah�jas tejberizs v�rja a k�lk�csk�ket,�itt - egy szem mandula k�p�ben - ebbe dugj�k a szerencs�t, aki megtal�lja, nagyon szerencs�s lesz a j�v� �vben. A finnek nem csak az embereket k�nyeztetik ilyenkor, de szok�s a vel�k �l� h�zi�llatokat �s a h�z k�r�l f�szkel� madarakat is megetetni. Napk�zben a feln�ttek gl�gg�t, vagyis f�szeres forralt bort isznak, ebben mazsola �s mandula is van. A�kar�csonyi vacsora Finnorsz�gban is igazi lakoma, a csal�dtagok sz�m�ra az egyik leg�lvezetesebb �tkez�si forma -�tal�n csak a h�ziasszonyok nem �lvezik marad�ktalanul, amikor mindezt el kell k�sz�teni. A "ter�lj, ter�lj asztalk�m" k�r�l az emberek mindenb�l csak egy falatot tesznek a t�ny�rjukra, hogy min�l t�bbf�l�t meg�zlelhessenek a halak, r�kok, hideg �s meleg h�sok k�z�l. Az "�vegf�v� m�dra" elk�sz�tett - vagyis hagym�val, krumplival lerakott, p�colt -�heringet��ltal�ban rozskeny�rben s�lt sonka k�veti, s�lt krumplik�s�val, a vacsor�t pedig m�zes, gy�mb�res s�tem�nyekkel fejezik be. M�shol a kar�csonyi men� lazac, sajtleves, s�lt r�nszarvas, desszertnek pedig tejsz�nes szilvakr�met fogyasztanak. Finnorsz�gban az asztalt �jszak�ra nem szedik le, hogy a kar�csonyi man�knak is jusson valami csemege - akik, �gy t�nik, �szakon bar�ts�gosabb l�nyek, mint d�lebbre. A nagy trakta egy orsz�ggal arr�bb, a sv�dekn�l is hagyom�ny. Itt egy��vsz�zadon �t egy csukaf�le hal, az �szaki menyhal volt a hagyom�nyos kar�csonyi eledel vajas feh�r sz�sszal �s krumplival, er�sen megborsozva. Az�ta a sm�rgasbord, vagyis�a�sv�dasztal�is gazdagodott, kedvelt kar�csonyi fog�s a s�lt liba, alm�val �s szilv�val t�ltve �s p�rolt v�r�s k�poszt�val k�r�tve, egy k�l�nleges heringb�l k�sz�lt �tel, a "Jansson megk�s�rt�se", a h�sgoly�k, m�jp�st�tom, kemenc�ben s�lt kar�csonyi sonka, v�r�sk�poszta-sal�ta, keny�r, vaj, t�bbf�le sajt, k�v�, mandulatorta, "papparkakor", vagyis gy�mb�res s�tem�ny. Ez az �telorgia december 25-�n �s 26-�n hizlalja a sv�deket, akiknek nem a Mikul�s, hanem egy�nagyvonal��man�, a Jultomten hozza az aj�nd�kot. Amerika - mint a filmeken Lassan az eg�sz vil�g megismerkedik az amerikai kar�csonyi szok�sokkal, h�la az ebben az id�szakban j�tsz�d� filmeknek. Szok�saik sokban eml�keztetnek a brit hagyom�nyokra. Itt is 25-�n reggelre terem a fa a alatt az aj�nd�k, a kandall�n kereszt�l k�zleked� Santa Claus j�volt�b�l, akinek az amerikai gyerekek tejet �s s�tit k�sz�tenek ki. A lurk�k m�r hajnalban rohannak meglesni, mit kaptak, de mivel az aj�nd�kbont�s szigor�an csak reggeli ut�n lehets�ges �s mivel a sz�l�k ilyenkor "szadista m�don" sok�ig alszanak, eleinte csak tapint�ssal igyekeznek kider�teni, mit rejt a csomag. Itt maga a fa nem meglepet�s, azt m�r december�k�zep�n fel�ll�tj�k �s feld�sz�tik. Az �nnepet itt is geszteny�s pulyka k�sz�nti, �s sok csal�dn�l d�vik a puding is. Kv�zm�sor a mis�n Judit au pairk�nt dolgozott Amerik�ban, �gy ismerkedett meg az ottani kar�csonyi szok�sokkal. "Az els� meglepet�s az �jf�li mis�n �rt, ahol m�r az ajt�ban megk�rdezt�k, hogy egyed�l vagyok-e, majd ennek f�ggv�ny�ben a 'helyemre vezettek'. De igaz�n akkor d�bbentem meg, amikor a pap, pr�dik�ci� helyett kv�zm�sort j�tszott a h�vekkel. 'Hol sz�letett J�zus?' - k�rdezte. A lehet�s�gek k�z�tt volt Betlehem, N�z�ret, �s New York. A f�d�jat, �tven doll�rt egy iskol�s fi� vihette haza, akinek ezen k�v�l persze sok m�s k�rd�sre is helyesen kellett v�laszolnia. A kar�csonyi vacsor�t egy k�nai �tteremben fogyasztottuk el, egyszer�en az�rt, mert december 25-�n m�s lehet�s�g�nk nem nagyon volt, ilyenkor ott ugyanis szinte minden z�rva van." J�ska is kar�csonyozott a kontinensnyi orsz�gban, az � legmeglep�bb kar�csonyi �lm�nye egy afroamerikai Mikul�s volt, aki a Niagara t�v�ben, a katolikus �dvhadsereg sz�m�ra gy�jt�tt, a zsid� hitk�zs�g irod�ja el�tt. Gyuri pedig arr�l mes�lt, hogy a gyerekeinek sz�pen elmagyar�zt�k az iskol�ban a zsid� hanuk�t, a g�r�gkeleti kar�csonyt �s term�szetesen a katolikus hagyom�nyokat is, s�t meg is tartott�k mindegyiket.

Ny�ri kar�csonyok �j-Z�landon sz�pen s�t a nap kar�csonykor, ezt kihaszn�lva a csal�dok a tengerparton piknikeznek, hideg s�rt isznak, �s sonk�s szendvicset majszolnak. Az ausztr�lok is a szabadban fogyasztj�k el a kar�csonyi vacsor�t, otthon m�feny�t �ll�tanak, �s aki teheti, r�szt vesz a kar�csonyi mis�n. Az ausztr�l Mikul�s sz�nja el�g z�ty�g�sen haladhat, ugyanis azt 8 kenguru h�zza. A kar�csonyt Keny�ban is �nneplik, �k messze f�ldr�l is hazautaznak ekkor, de nem a kar�csonyf�t, ink�bb a templomot d�sz�tik fel lampionokkal, szalagokkal, l�gg�mb�kkel. Pravoszl�v kar�csony - badnjak�get�s A pravoszl�v egyh�z nem a Gergely-napt�r szerint jel�li ki az �nnepnapokat, hanem az �kori Julianus-napt�r szerint, ez�rt a g�r�gkeleti r�tus� kereszt�nyek, a rom�nok, szerbek, bolg�rok �s oroszok majdnem k�t h�ttel k�s�bb �nnepelnek. A szerbekn�l szok�s, hogy kar�csony b�jtj�n, hajnalban az �desapa legid�sebb fi�val egy�tt elindul az erd�be badnjakot v�gni, ami olyan fa, amelyen m�g rajta vannak a levelek. Csak egyszer volt szabad r�csapni a fejsz�vel, s amikor a fa kid�lt, nem eshetett r� m�s. Ha siker�lt a badnjakot j�l kiv�gni, otthon megszentelt�k, �s este a t�zre dobt�k, �s a par�zsl� fat�nkb�l�az els�, m�g az �jf�li mise el�tt �rkezett l�togat�nak -akinek szigor�an jobb l�bbal kellett bel�pnie�a h�zba - j�solnia kellett. Mivel a szerbekn�l sem �p�tettek a panelba kandall�t, ma m�r ink�bb a v�ros f�ter�n raknak t�zet, hogy a szok�s ne haljon ki teljesen. A pravoszl�v vall�s� h�ziasszonyoknak p�ratlan sz�m� �telt kell k�sz�teni�k, �s ott abban is hisznek, hogy kar�csonykor az el�d�k szellemei is ell�togatnak a csal�dhoz.�N�luk�is van szerencsehoz�, az �telbe�s�t�tt kabala: az �nnepi csesznic�ba ez�stp�nzt tesznek, ez hozza a szerencs�t annak, akihez ker�l. A men� errefel� kecsk�b�l, birk�b�l, malacb�l �ll -�ez ut�bbinak a sz�j�ba alm�t tesznek a term�kenys�g szimb�lumak�nt. T�vol-keleti Mikul�sok �gy t�nik, a kar�csony olyan kedves �nnepp� v�lt az �vsz�zadok alatt, hogy m�g azokban az orsz�gokban is �nneplik, ahol nem a kereszt�nys�g a f��vall�s. Jap�nban p�ld�ul ugyan�gy l�tezik ez az �nnep, �s nagyon hasonl�an �nnepelnek, mint Eur�p�ban - annak ellen�re, hogy egyszer az indiai miniszereln�k is�ell�togatott a felkel� nap orsz�g�ba, �s felsz�l�totta a jap�nokat, hogy vess�k el a kar�csonyi hagyom�nyokat, hiszen annak semmi k�ze sincs a t�vol-keleti kult�r�hoz. A jap�nok viszont szeretik a kar�csonyt, be�p�lt a napt�rjukba, �gyhogy december k�zep�n Toki� utc�i is tradicion�lis jelk�pekt�l csillognak-villognak. Mi t�bb: a�kirakatokban m�g a j�l ismert piros ruh�s, feh�r szak�llas Mikul�s is felt�nik, a feliratok pedig boldog�kuriszumaszu-t hirdetnek. Kar�csony Toki� egyik f�ter�n K�n�ban viszont nem igaz�n elterjedt az �nnep: a�buddhista orsz�gban ink�bb a k�nai �j�vet�tartj�k, amely egy k�thetes buli, t�nccal, zen�vel, hagyom�nyokkal, durrog� pet�rd�kkal, fergeteges t�zij�t�kokkal.

�

�